Gyógyító sötétség - Tündérmajor

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Gyógyító sötétség

2017-ben egy egyedülállóan izgalmas utazásra indultam Indiába.
Egy ájurvédikus gyógycentrumba utaztam, ahol nagyon különleges, európai szemmel már-már furcsa kezeléseket kaptam. Egy egészen új világba és gyógyászati módszerek közé csöppentem.
De az igazán érdekes az volt, hogy Indiában is ritka terápiában is részem volt, amit szépen röviden "Kuti praveshika raszajána"-nak neveznek. Magyarra én "gyógyító sötétségnek" fordítottam. Egy hónapot töltöttem egyedül, sötétben, hangok nélkül és a táplálékom napi egy liter tej volt és egy kanálnyi titokzatos "amalaki raszajána".
Az élményeimet egy naplószerű könyvben osztottam meg azokkal, akiket érdekel.

Néhány idézet:

...Ma a meglepetések napja volt. Már az is meglepetés volt, hogy Dr. Sreejit bejött vasárnap. Azt hittem, éppen csak üdvözöl, de nem. Folytatta az állapotfelmérésemet. Azért „folytatta” és nem pedig kezdte, mert már előzetesen kiküldött egy nagyon alapos kérdőívet. Olyan kérdések is szerepeltek benne, amely a nyugati orvosláshoz szokott elménknek merőben szokatlan. Például, hogy hányszor pisilek egy nap, és milyen hosszan csurgatok! Valamint: a székletem úszik a víz felszínén, vagy lemerül.
Szóval alaposan végigvizsgált: szemem, szám, orrom, torkom, pulzusom, szívverésem... aztán, ami rém kellemetlen volt: végigmarkolászta az egész testem! Nem mondhatom, hogy „megtapogatta” mert ez messze nem az volt: alaposan megszorongtatta bőrőm-hájam-izmom mindenhol! Nem győztem jajgatni, ő meg csak bólogatott: sok a toxin! ...

Tovább olvasom!

...A vamana kezelés miatt ma nem ehettem a normál ételekből. Mentem reggelihez. Itt az étkezdében egy hosszú asztalra teszik ki az ételeket, amelyből mindenki szabadon választhat és merhet magának. Éppen megállapítottam, hogy tök jól néz ki az összes kaja, amikor ott termett az illetékes ezerfogú fiú, és megkérdezte, kaptam-e ma valamilyen kezelést. „Vamanát”- feleletem. „Üljön le, hozom az ételét” válaszolta. Elég furcsa ez a diétás eledel. Három kis tálkát kaptam. Az egyikben, amennyire egyáltalán felismerhető volt, híg, sótlan, agyonra szétfőzött rizs volt. A másikban sárga, krémlevesre emlékezető lé, ami furcsán savanyú volt, nem jöttem rá, miből készülhetett. A harmadikban mungóbab kevés darált kókusszal összekeverve.
Ebédnél az illetékes ezerfogú ismét előttem termett és hamarosan hozta a diétás ebédemet: pont ugyanazt, mint reggel!...
Tovább olvasom!


...Megtörtént az első kuti-ebéd: amalaki raszajána és a pohár tej. Azt hittem, szeretni fogom az amalakit. Végtére is azt olvastam, egyfajta egres. Gidis korábban azt mondta, olyan lesz, mint a dzsem. Tehát valami kimondottan jó dologra számítottam. Viszont ez valami nagyon sűrű barna trutyi, amely valamilyen fával és ghível van összekeverve. Nagy nehézségek árán tudtam csak legyűrni. Most elég rossz a gyomrom, hányinger környékez. Sok mindenre gondoltam, mi lesz a legnehezebb a kutiban, de az amalakira nem. Este mondtam is Gidisnek, hogy az amalaki nagyon rossz. Azt válaszolta, napról napra jobban fogom szeretni. Bár így lenne! Így elsőre semmi esélyt nem látok erre...
Eszembe jutott, hogy még az első Athreyában töltött héten a szobám melletti fán dolgozott egy ember, részben lehántotta a fa kérgét. Meglátott, és a lehullott kéregre mutatott: „Medicine, medicine!” Ok, gyógyszer alapanyag.
Lehet, hogy amit akkor lekérgelt, az a havi ennivalóm?!"
Tovább olvasom!


Reggel nagyon fáradtan ébredtem. Eddig ez még nem így történt, mindig tele voltam energiával és a mantrázás után hosszú, lassú ászanákkal folytattam. Most felkelni sem volt erőm. Gidis fél 10-kor hozta a reggelit, egész addig ágyban maradtam, felkeléskor pedig erősen szédültem.
Ma a raszajánát valóban átpréselték valami szűrőn. Még sose tudtam ennyit lenyelni belőle, mint ma reggel. (Tegnap a dokinak is megmutattam a fadarabot.)
Eszembe jutott még egy tegnap esti sztori. Gidis hozta a vacsorámat. Míg letette, valami ilyesmit mondott ünnepélyesen: „Mám, valahányszor hallani fogja a tollaslabdázás hangját, fizetek önnek 200 rúpiát.” Azt válaszoltam: „Nem értem.” Valamiért nálam a számok megértése le van tiltva agyilag. Fejben mindig el kell ismételni, hogy megértsem. Gondoltam, pontosítsuk az összeget egy ismétléssel. De valószínűleg érezte, hogy túlvállalta magát, mert másodjára módosított: „Megölöm azt, aki még egyszer itt fog játszani.”...
Tovább olvasom!


A könyvet itt tudod megvásorlni
- nyomtatott könyvként
- e-könyvként
- hangoskönyvként
- angolul:
https://www.healing-darkness.hu/

A könyv angol nyelvű változata az
amazon.com
oldalon keresztül is megvásárolható.

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz